A nyolcadik fog esete Lorcival

Ma kiesett Lorci nyolcadik foga. Nem én tartom számon, ő fogadott ezzel a sulinál, amikor érte mentünk Móriccal. (Amúgy a jobb felső 2-es.)

Az úgy volt, hogy a mi picit félős, bármit nehezen elengedős nagyfiunk beleharapott a tízóraijába, nevezetesen egy nápolyiba, amitől kifordult a lötyögős fog, ezután Hősünk fogta és kihúzta. 

Picit vérzett, de sebaj! Igaz, egy hangyányit elszédült és megfájdult a hasa, de lehajolt, és megvárta, amíg vér megy a fejébe (hiába no, egy eü-s családban ez rutineljárás).

Délben még megmutatta Évi néninek, aztán valahogy elveszett a Fog, de szerencsére napköziben meglett, a szőnyegen volt! (Szerintem Lorci nem is tudta hogy eltűnt, amíg meg nem találta)

Summa summarum, egy zsepibe csomagolva épségben hazaért a kincs, mindenkivel Skypeoltunk, hogy láthassák, mielőtt a Fogtündérnek a párna alá helyezzük.

Lehet, hogy már ki is cserêlte egy kis zsebpénzre ;-)

Itt van az ősz, itt van újra

Nemrég még Lorci szülinapját ünnepeltük, most pedig már suliba járunk! Elröpült a nyár... A szülőknek munkával, a gyerekeknek rengeteg játékkal és utazással.

Sokat voltak Mamáéknál, velük és Laurával még Bobóországban is nyaraltak egy hetet. Szorosabbra fűzték a viszonyt Gappával, hiszen a fél nyarat együtt töltötték, és persze voltunk családi nyaraláson is. Ugyanoda utaztunk mint tavaly, tulajdonképpen ugyanolyan fotók is készültek, csak a fiúk másik fürdőnadrágban építették a várakat :-)

Szó mi szó, a végére már várták a suli- és ovikezdést, hiányoztak a barátok!

Az oviba csak októbertől jönnek az új kiscsoportosok, úgyhogy ezekben a hetekben meghitt és nyugodt évkezdésről beszélhetünk Móric kapcsán.

Az uraság 22,5kg-mal és kb 105cm-rel indult neki a középsőnek. A jó idő ellenére imád az új zöld gumicsizmájában menni, esetleg hajlandó másik cipőt is magával vinni. Itthon kifejezetten jó az étvágya, de az oviban nem szeret enni, az óvónők visszajelzése alapján inkább a többieket puszilgatja, válogatás nélkül :-) Saját bevallása szerint Olivért és Ákost puszilgatja előszeretettel, mert őket bosszantja a dolog de azért nevetnek, és Pindit, mert ő meg kéri tőle...

Hiába no, kezdődik a nemi identitás kialakulása! :-) A csúcs azért továbbra is Dórika, aki nagyon szép, és úgy csűri-csavarja a fiúkat, hogy szívesen vennék tőle leckéket!

Már most várjuk a decemberi szülinapot, gyakran beszélünk arról, hogy kit fog elhívni a bulijára és a családból kitől fogja elfogadni az ajándékot, és ki az, aki csak leteheti és majd idővel belekukkant. (Akitől elfogadja: Apu-Lorci-én, Eszter. )

Lorci 26,5 kg, kb 135cm. Imádja a sulit, legjobban Csilla néni hiányzott neki. A legszebb lány továbbra is Nóri.

Gyorsan beindult a nagyüzem, év eleji felmérők, különórák, heti 2 napon még hetedik órájuk is van!

Továbbra is nagyon ügyes, de nyáron hanyagoltuk az írást és az olvasást, ez meg is látszik.  Most már majdnem minden nap le kell ülnünk átnézni a leckét, ami nehezebben megy, azt gyakorolni is kell (írás típushibák). Este az egyik esti mesét ő olvassa, fáradt már, de nagyon ügyes és gyorsan fejlődik!

Különórák: hétfő rajz szakkör, szolfézs. Kedden úszás, Fehérvárra kezdtünk járni Balázs bácsihoz, egy csoportban vannak Móriccal, így imádják. Szerda szintetizátor Eszter nénivel, csütörtök úszás, péntek laza nap: 4 órája van, ebből az egyik tesi. 

Az evésben újítottunk: mindig kinyomtatom a heti étlapot, szövegkiemelővel kihúzza azokat amiket szeret, és csak az egyéb étkezésekre csomagolok. Nem eszik sokat, sokszor hazahozza a dobozt érintetlenül vagy alig hiányosan, de már lemegy a többiekkel az ebédlőbe, ha pl tízóraira finom kaja van. Ez is haladás!

Ami azt illeti, elég húzósak a délutánok, sokkal kevesebb szabad játékidő van mint korábban, ezért hétvégéken próbálunk minél kevesebbet lustálkodni és aktívan eltölteni az időt.

Voltunk moziban is, a Repcsik2-n. Nagyon klassz kis film volt, még Apu is élvezte, én meg persze morzsolgattam a könnycseppeket a végén, szokás szerint :-)

Lorci 8

A szülinapja környékén nem volt időm rá, most írom meg.

133.5 cm magas, 26 kg.

Még mindig "fénnyel és szeretettel" táplálkozik főként, de azért vannak apró előremozdulások. A suliba ugyebár vihet bármit és azt eheti, vagyis már nem éhezi végig a napot, de most is előfordul, hogy "elfelejt" enni, inni. Néha rájön és zabál. Nem húst és főzeléket, de imádom nézni, ahogy újra szed! :-)

Nagyon okos. Itthon semmit sem foglalkozunk a sulival, de csak dícséretet kapunk szülőin, mindig nagyon büszke vagyok rá! Kedvence a hittan, ének, matek, rajz. Kevésbé érdekli a környezet, magyarból pedig zavarja, hogy szótagolva kell olvasni, amikor ő már folyékonyan tudna! :-)

Azért előfordulnak figyelmetlenségek, írásnál ki-kifelejt egy betűt, ékezetet, vagy nem figyel a mondat eleji nagybetűkre és még nem érzi, hogy "j" vagy "ly". 

Járunk focira. Nagyon szereti, bár nincs elegendő önbizalma, majd nyáron sokat focizunk a kertben. Sportokat illetően a futást nagyon szereti, jó is benne, viszon biciklizni és úszni nem nagyon akar megtanulni, pedig már a játékbolt kártyát is bevetettük, reméljük, hogy ez majd változik a nyár folyamán!

Rajz: az oviban utált rajzolni, el is volt maradva a korához képest. Csilla néni a suliban átkapcsolt valamit, rohamtempóban fejlődni kezdett, rajz szakkörbe is jár, nagyon szereti! Persze leggyakrabban Angryket rajzol, de már 3D-ben, árnyékolva, egyre  jobban hasonlítanak az eredetikhez. Nemrég gyurmából készített tökéletes Chuck-ot! Ez nagyon érdekes, most Chuck a kedvence és nem Red, pedig mindig a főszereplőt szokta választani!

Barátok: még mindig Peti a best, a suliban Marci, az osztályban Márton, Domi és Matyi.  A legszebb kislány Nóri, ez nem változott szeptember óta, hűséges tipus lesz :-)

Hobbi: Angry Birds minden mennyiségben, és Lego mánia, valamint iPad játék minden nap, különben összedől a világ! :-)

Egyre bátrabb, hangosan válaszol relatív idegenek kérdéseire is, és már többször marad itthon egyedül, ha mi elmegyünk valahova! 

Óriási humorérzéke van, a finom, szellemes szóvicceket imádja! És persze a csúnya szavakat, repkednek egész nap. Az asztalnál azért tilos.

Nagyon büszke hogy már ilyen nagy, sokat tanítgatja Móricot (az őrültségre is). 

Néha irigy, sokszor önzetlen, egyszer önálló és bátor, néha félős és dédelgetésre vágyik, egyszóval elindult azon a bizonyos úton, de még néha visszamenne babába, olyankor az arca is babás, meg kell zabálni!

Mindenki szereti, mi imádjuk, boldog és ahogy én látom, egyre kiegyensúlyozottabb gyerek.

Isten éltessen drágám!

Anyák napja

Kaptam bolti rózsát is, de az igazi kincseim:

• Lorcika képeslapja. Igazából Mamának akarta bemásolni az olvasókönyvből a versikét (amit nekem korábban felolvasott már), de aztán meggondolta magát, mert túl hosszúnak találta. Mama kapott egy másikat, Angrykkel of course, a korábbit pedig "kitöltötte" szivekkel, és nekem adta. Nagyon örültem neki, mert ez azt jelenti, hogy tudja, nem kell tökéletesnek lennie, engem akkor is boldoggá tesz :-). Amúgy készített még nekem valamit a suliban, de ott felejtette. (Az első képeslapját Ági Nagyinak rajzolta meg, Gappa el is vitte neki. Ezért az érzékenységéért nagyon hálás vagyok a Sorsnak!)
• Kaptam Lorcikától egy matricát is, a színoldalából ítélve hittanon kapta, de a lényeg a hátoldalán van. Megható, hogy már sokszor vagánykodó nagylegény, de még mindig az én kis fiókám, olyan sokszor látom benne a babakori Lorcikát is! (Szinte látom, hogy ha felnőttként olvassa majd ezeket a sorokat, ki lesz akadva, az öccse vagy a haverok majd cikizik, a barátnője pedig titokban még jobban beleesik :-))
• Móric virágai. A rózsa, amit a majálison a földön talált eltiporva, de vigyázva, széles mosollyal átadta nekem. Később is felügyelte a sorsát, a Nádasban be kellett tenni a vázába (majdnem ott is felejtettem, Apu szaladt vissza érte), és itthon is rákérdezett, hogy vízbe tettem-e már. Nagyon finom illata volt ennek a rózsának, meghálálta a törődést! 
• Az oviban is készült nekem virág, benne a felsorolással, hogy miért szeret. Nem fért rá, ezért lemaradt még néhány pont, pl. jó velem vonatozni, hajózni (?), a konyhában főzőcskézni. Boldog vagyok, hogy az első helyen az esti mese szerepel, mert a sok rohanásban ezt nagyon komolyan veszem, hogy ne TVre vagy CDre aludjanak el a gyerekek.
• Igazából Morzsika szinte minden nap szed nekem valahonnan valamilyen virágot. Azt hiszem, most egy igazi, tetőtől talpig, ízig vérig, mindent elsöprő szerelem a miénk! Így is indult, de  aztán mégis nagyon meg kellett dolgoznom azért, hogy most így legyünk. 

Fiúk, tudom, hogy mikor ezt olvassátok, nyálasnak fogjátok tartani, de én nagyon-nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen szuperédes, szuperpuha, bársonyos bőrű, jó szívű gyerekek vagytok, és köszönöm, hogy minden nap amikor hazaérkezem, úgy rohantok csatakiáltással nagy ölelésre hozzám, mintha egy hetes utazásról érkeznék... Ezt nem lehet mással pótolni! Csók nektek!

Jó nekem!

.

Bobóország

A március 15-i nem hosszú hétvégét a Kolping Hotelben töltöttük nagycsaládilag: Baliékkal, Gappával és Dióékkal. Régóta terveztük, most megvalósult és mondhatom, minden nagyon gromek volt! :-) Szuper apartmanok, jó kaja, minden szegletben valami izgi érdekesség a gyerekeknek, képkeresős játék, játszóház, fürcsi és még sorolhatnám, de legfőképp az uncsitesók sülvefőve együttese priceless.

Fotót csak mértékkel lőttem, íme néhány, több képet itt találtok: Kolping képek

Uj bejegyzés_Geri

Nagyon szép ez az iPad Mini, jaj de szeretlek Téged, rad fekszem mindjárt