Párbeszéd a kétévessel

Ebédre lencseleves (is) volt.

 -Cico, bogyó!
 -Nem bogyó, ez lencse!
 -Lencse? Blanka!

Ilyen a szerelem, mindenről a menyasszony jut eszébe... :-)

Móric címszavakban

Ő maga az Élet. Mindig jókedvű és énekel. Mindent mond, ha valamit véletlenül nem értünk, int a kezével, és szól: "Dele, dele ide". Erőszakos,  eltántoríthatatlan. Újabban szeszélyeskedik, ma pl a Kubut 3 különböző itatóba is át kellet töltenem, míg végül mégis az elsőnél kötöttünk ki. Csak akkor sír, ha a szabadságában korlátozzuk, egy kis bibi itt vagy ott meg se kottyan. Nagyon jók a reflexei, ha az állandó vakmerősködésben elesik, sosem üti meg magát. Fékezhetetlenek együtt a tesójával. A felkarjuk perpill kb egyforma. Ahogy azt a bátyjától látta, mindig van a kezében egy vagy két autó, anélkül sehová nem mehetünk. Ha indulni akar valahová, felveszi a sapkáját, úgy jelez. Ha kaka van, magától megy a nagy ágyra, de ez nem jelenti azt, hogy egyszerű dolgunk van a peluscserével :-) Az első mondatot szeptember 29-én mondta ki: "Apuci aacik". Árgus szemekkel figyeli Lorcit, hogy pontosan leutánozza később. Mindig bújik, alvás közben is össze kell bújnia Lorcival vagy velünk. Már tud cuppantani, de egyelőre puszi gyanánt csak tartja az arcát. Nagyon apás, de amikor többet vagyunk együtt, kibontakozik a szerelmünk :-)

Aktuálisan a kedvenceim:

Locci isztiki (Lorci hisztizik)
Cico cele? (Cicó, szeretsz?)
Inta-kalinta
Ittamisz! (Megittam!)
Kélem visza (kérem)
Dele visza (gyere)

Köci, bucánat
Jo (igen)
Oppali (hoppáré)
Olemmel (hóember)
Lalula (Laura)
Mini mano (magára)
Monni (Móric)
a mandarinra van egy szava, eltartott egy ideig amíg rájöttem hogy mit jelent, de sajnos most nem jut eszembe - megvan! Palanini :-).

Télapó itt van...

Eleinte nem is vártuk annyira a Mikulást, örültünk a padlásról apránként leköltöző karácsonyi dekoroknak, énekeltük az aktuális dalocskákat és nagyjából ennyi. 

5-én reggel (is) Apuci vitte a gyerekeket, Lorci az ajtóból visszafordult: -Cicó, légyszi pucold ki a csizmámat és tedd ki az ablakba, köszi! 

-Na, hogy fogom én majd az iskolai nyári szünetben a család összes cipőjét kiboxoltatni ezzel a gyerekkel, mint anno nálunk szokás volt! -gondoltam, és elmagyaráztam a drágának, hogy ez most önálló projekt kell hogy legyen, bár tudtam, hogy megspórolta magának az energiát azzal, hogy a csizmáját nem is hordja, úgy megszerette a téli cipőjét.

A fordulat akkor következett be, amikor koraeste Ági Nagyi telefonált, hogy náluk már járt a Mikulás, és az 5 unokának is hagyott ott csomagot. Kérdezte, mi legyen vele, kinyissa-e. Lorcika azonnal felpörgött, ne nyissák ki, hozzák el a Móric szülinapi bulijára, és részletesen megvitatták a Mikulással kapcsolatos ismereteiket. Szerintem még soha nem beszélgetett ilyen hosszan telefonon senkivel. A hívás után nagyon gyorsan kipakolta a csizmáját az ablakba (Nagyi rá akarta venni, hogy a Móc csizmáját is ő pucolja ki, de határozottan visszautasította - mondom én, hogy másfajta nyári munkát kell keresnem majd neki :-)), és 3 percenként csekkolta a helyzetet. Szegény Télanyó Mikulás alig bírta észrevétlenül odacsempészni az ajándékokat, de mégis sikerült!

Volt nagy örömködés és falatozás, még a hangyák is jól laktak, pedig elég sokan bemenekültek a házba a hideg elől! Móric teljes mértékben mintát vett a bátyja viselkedéséről, és mindent ugyanúgy csinált, azzal a különbséggel, hogy csoki helyett a mandarinra vetette rá magát.  

Még megeresztettünk egy telefont Nagyinak, hogy semmi vész, hozzánk is megérkezett a várva várt, bár ide virgácsot is hozott. Igaz, aranyat, ami azt jelenti, hogy csak kicsit volt rossz a tulajdonosa, mert kaphatott volna ezüst, bronz, vagy a legrosszabb esetben fekete virgácsot is. Ez az arany tkp olyan szép, hogy megtartja dísznek. (Nna, ezzel se mentünk sokra...)

Boldogan feküdtünk le aludni, másnap pedig az oviban és a bölcsiben személyesen is találkoztak a Télapóval, sőt a Katicák egész napos kirándulásra mentek Nagykarácsonyba, ahol a magyar Mikulás lakik.

A hírek szerint mindkét gyerek szóba állt Télapóval, és nem féltek tőle, ennek nagyon örülök!