Eleinte nem is vártuk annyira a Mikulást, örültünk a padlásról apránként leköltöző karácsonyi dekoroknak, énekeltük az aktuális dalocskákat és nagyjából ennyi.
5-én reggel (is) Apuci vitte a gyerekeket, Lorci az ajtóból visszafordult: -Cicó, légyszi pucold ki a csizmámat és tedd ki az ablakba, köszi!
-Na, hogy fogom én majd az iskolai nyári szünetben a család összes cipőjét kiboxoltatni ezzel a gyerekkel, mint anno nálunk szokás volt! -gondoltam, és elmagyaráztam a drágának, hogy ez most önálló projekt kell hogy legyen, bár tudtam, hogy megspórolta magának az energiát azzal, hogy a csizmáját nem is hordja, úgy megszerette a téli cipőjét.
A fordulat akkor következett be, amikor koraeste Ági Nagyi telefonált, hogy náluk már járt a Mikulás, és az 5 unokának is hagyott ott csomagot. Kérdezte, mi legyen vele, kinyissa-e. Lorcika azonnal felpörgött, ne nyissák ki, hozzák el a Móric szülinapi bulijára, és részletesen megvitatták a Mikulással kapcsolatos ismereteiket. Szerintem még soha nem beszélgetett ilyen hosszan telefonon senkivel. A hívás után nagyon gyorsan kipakolta a csizmáját az ablakba (Nagyi rá akarta venni, hogy a Móc csizmáját is ő pucolja ki, de határozottan visszautasította - mondom én, hogy másfajta nyári munkát kell keresnem majd neki :-)), és 3 percenként csekkolta a helyzetet. Szegény Télanyó Mikulás alig bírta észrevétlenül odacsempészni az ajándékokat, de mégis sikerült!
Volt nagy örömködés és falatozás, még a hangyák is jól laktak, pedig elég sokan bemenekültek a házba a hideg elől! Móric teljes mértékben mintát vett a bátyja viselkedéséről, és mindent ugyanúgy csinált, azzal a különbséggel, hogy csoki helyett a mandarinra vetette rá magát.
Még megeresztettünk egy telefont Nagyinak, hogy semmi vész, hozzánk is megérkezett a várva várt, bár ide virgácsot is hozott. Igaz, aranyat, ami azt jelenti, hogy csak kicsit volt rossz a tulajdonosa, mert kaphatott volna ezüst, bronz, vagy a legrosszabb esetben fekete virgácsot is. Ez az arany tkp olyan szép, hogy megtartja dísznek. (Nna, ezzel se mentünk sokra...)
Boldogan feküdtünk le aludni, másnap pedig az oviban és a bölcsiben személyesen is találkoztak a Télapóval, sőt a Katicák egész napos kirándulásra mentek Nagykarácsonyba, ahol a magyar Mikulás lakik.
A hírek szerint mindkét gyerek szóba állt Télapóval, és nem féltek tőle, ennek nagyon örülök!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése