A zsák, meg a foltja

A hét elején megkérdeztem Petit, hogy van-e kedve eljönni hozzánk valamelyik délután. Ezt válaszolta: "Cicó, megbeszéltük Lorcival, hogy megyünk hozzátok rombolni!"

(Magamban jót mosolyogtam, a legvadabb játékuk az, hogy "szaribogarak" elől menekülnek...)

Na szóval, az a nap tegnap volt. Csak egyetlen pillanatra voltak hajlandóak megállni, akkor készült róluk ez a kép.

Nagylelkű

Az Országos Könyvtári Napok keretében a héten kézműves foglalkozás volt a könyvtárban, "Szőlős" Peti anyukája, Klári vezetésével. Lorcika gyönyörű dínós képkeretet készített, míg Móric a számítógéphez (vagy inkább a kapcsolójához) próbált közelebb kerülni, és játszott a könyvtáros nénitől kapott lufival, meg persze huncutkodott mindenkivel.

Ma reggel megkérdeztem a Bogártól, hogy Dédinek készítsünk-e valamit ajándékba a születésnapjára, vagy neki adhatnánk a dínós keretet, persze képpel. Nem nagyon akarta...

Pár perc múlva odajött, és bársonyos hangon búgta:

-Tudom már! Készítsünk Dédinek egy... fínom... teát!

Szétesés előtt 1 perccel

Minden héten eltervezem, hogy hétvégén tuttira írok a blogba, annyi mesélnivalóm lenne!

De: Mazsola a bölcsi óta - bár szívesen megy és láthatóan jól érzi ott magát - éjjelente legalább 1x, de inkább többször felébred, és nehéz a kedvére tenni.

Néha meg azt sem tudjuk Apucival, hogy a két gyerek hogy került az ágyunkba, és mikor lett belőlünk élő leesésgátló...

Szóval el lehet képzelni, mennyire halljuk meg az órát 6-kor, ha 5-kor még szörpit készítettünk a Diktátornak, mikor indulunk el reggel, és hogy nézünk ki, amikor már a fürdésnél tartunk...

Szóval ígérem, írok majd a bölcsi- és ovikezdésről... Asszem...